2013. szeptember 10., kedd

Megépítettük Magyarország legnagyobb naperőművét

Az EH-SZER Kft. számára 2012 a nehéz gazdasági helyzetből való kiútkeresés és a külső piacok irányába történő nyitás éve volt. Ennek egyik fő „csapásiránya”, hogy az E.ON Hungária 100%-os leányvállalata felkészül a jövő útjának számító naperőmű-építési feladatokra. Az elmúlt év során három naperőmű-projektet vállaltak el, amely közül a legnagyobb nemrég készült el: mindössze hat hét kellett hozzá, hogy felépüljön a sellyei naperőmű. A projektben közreműködők szakmai pályafutásuk csúcsának tartják, hogy részesei lehettek a nem mindennapi építkezésnek.



Egy alaszkai olajfúró-torony egészen otthonos helynek tűnhetett az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. több városból szerveződött munkacsoportjának, amikor tavaly néhány hét alatt megépítették Sellye határában Magyarország legnagyobb naperőművét. A Baranya megyei település közelében az időjárás viszontagságaival és a helyi környezeti viszonyokkal dacolva telepítették a 2,5 hektáron megépülő szolárparkot .

A fűzfavessző-áztatótól a szolárparkig
Elképzelni sem egyszerű, hogyan képes harminc ember egy külterületi elhanyagolt területen néhány hét leforgása alatt felépíteni Magyarország legnagyobb és legmodernebb naperőművét. A korábban fűzfavessző áztatására használt telek nem igazán ideális munkaterület, ugyanis a felső agyagos záróréteg miatt nem tudott elszivárogni a talajvíz. Ezért gyakorlatilag térdig érő sárban építették ki a rendszert, és helyezték üzembe a napelemeket. „Úgy nézett ki, mint egy katasztrófa sújtotta terület. Emlékszem, amikor első nap megérkeztünk, zuhogott az eső és sártengerré vált az egész környék. Mondtam is a kollégáimnak, hogy legalább nincs por. Na, ez utána szállóigévé vált, sokszor idéztük fel, amikor órákat töltöttünk azzal, hogy kiássuk egymást vagy a gépeket. Ettől függetlenül a kollégáim nevében mondhatom, büszkék vagyunk rá, hogy részt vehettünk a projektben. Őszintén mondom, hogy a szakmai pályafutásom csúcsát jelentette” – mondja Müller Ferenc építésvezető.

Mindent elnyelő sár
Tóth Gergely, a beruházás felelős műszaki vezetője is iszonyatos dagonyára emlékszik. Ugyan határidőn belül teljesítették a feladatot, ám a kedvezőtlen körülmények miatt legalább másfél héttel tovább tartottak a munkálatok. „Úgy közlekedtünk, hogy oda léptünk, ahol már volt lábnyom. Az elején naponta legalább egy kollégánkat kellett kiásni, mire megtanultuk, hogyan célszerű egyik helyről a másikig eljutni. Velem is megesett, hogy rövidíteni akartam, ezért egy tócsába beleléptem. Azonnal el is merültem benne. Nem túlzok, három ember ásott ki. Ketten kiemeltek, egy pedig a csizmámért küzdött, mert nem volt biztos, hogy meg tudjuk menteni. El lehet képzelni, milyen erőfeszítéssel jár ekkora sárban földkábeleket fektetni vagy bármilyen más munkát végezni” – idézi fel a történteket.


Előre felkészültek
Az EH-SZER szakemberei önmagukkal szemben is magasra állították a mércét, mivel Magyarországon még nem épült hasonló naperőmű. Némi gyakorlatot néhány hónappal korábban szereztek. Azért, hogy felkészüljenek a sellyei erőmű felépítésére, a pápai telephelyükön felállították a sellyei prototípusát, egy 10 kW-os napelem egységet. „Ismerkedtünk a technológiával, úgyhogy többször is összeraktuk és szétszedtük a berendezést. Közben normaidőt mértünk és kialakítottuk a folyamatokat, hogy élesben már minden jól menjen. Külön figyelmet fordítottunk a biztonságra, hiszen hatalmas súlyokat kellett megemelni szerelés közben. Az előregondolkodás hasznosnak bizonyult, mert így leteszteltük, hogyan működik a rendszer, milyen problémák jöhetnek elő az építésénél, és gyakorlatot szerezzünk a működtetésében is. Talán ennek is köszönhető, hogy karcolás és baleset nélkül megúsztuk a munkálatokat. Sőt, voltak olyan folyamatok, amik az elején másfél órát vettek igénybe, a végén már tizenöt perc alatt el tudtuk végezni” – meséli Müller Ferenc.

Gigantikus méretek
A számok nyelvén elmesélve talán könnyebb elképzelni, hogy nagyságrendileg mekkora méretekkel büszkélkedhet a sellyei beruházás. Egyetlen napkövetős rendszer felülete hetven négyzetméter, magassága 4,5 méter, szélessége közel tizenhat méter. Ez lakásnak sem rossz méret. A rendszer negyvenkét modulból áll. Egy modul 1,6 négyzetméter. A 2,5 hektáros területen ebből ötven darabot állítottak fel, ezeknek a felülete háromezer-ötszáz négyzetméter. Összekötésükhöz tíz kilométernyi kábelt használtak fel. A napelemtáblák hét-nyolc méter magasságba is felemelkednek. Magyarország legnagyobb napkövetős erőműve 465 millió forintból épült fel, teljesítménye 499 kW.



Szakértelem és logisztika
Sellyén összesen hat munkacsoport, körülbelül harminc ember dolgozott azon, hogy még karácsony előtt elkészüljön a naperőmű. Október 5-én kapták meg a munkaterületet, hónap végig elkészült a transzformátor állomás és a hálózati csatlakozás, valamint a kábelhálózat a közcélú hálózatig. A 499 kW teljesítményű erőmű egy 22 kV feszültségű hálózatra csatlakozik rá. A forgatótáblák méretük miatt közúton nem szállíthatók, ezért azokat a helyszínen alkatrészekből állították össze. Komoly logisztikai szervezést igényelt a projektvezető részéről, hogy minden a megfelelő időben álljon rendelkezésre, ugyanis a helyszínre érkező alkatrészeket egyből beépítették. A napelemek körülbelül hat hét alatt értek ide Hongkongból. Hajóval Rotterdamba vitték, majd onnan három darab negyven tonnás kamion szállította a helyszínre. Legalább ekkora odafigyelést kívántak meg a kiegészítők beszerzése, hogy a megfelelő időben a helyszínen legyen az összes inverter, forgató, kábel, csatlakozó, elosztószekrény, megszakító, túlfeszültség-levezető és még sorolhatnánk. Minden anyagnak ütemezetten kellett érkeznie, hiszen a beszerelésre váró anyag nem állhatott hetekig a munkaterületen.



Teljesen automata erőmű
Októberben 26-tól indult a tényleges építkezés és december 11-én helyezték üzembe az erőművet. Ki volt centizve az üzembe helyezés, ugyanis a csatlakozó kábelhálózat oszlopkapcsolója december 11-én reggel érkezett meg, ám e nélkül képtelenség lett volna megoldani a közcélú hálózatra történő csatlakoztatást. Délután háromkor kapcsoltuk be az erőművet , mivel négyig sütött a nap, ezért csupán egy óra állt a rendelkezésünkre, hogy rákapcsolódjunk a hálózatra. Ha bármilyen hiba közbejött volna, akkor biztosan elcsúszunk a véghatáridővel” – mondja Tóth Gergely projektvezető. A sellyei naperőmű teljesen automata rendszer, azonban távolról minden folyamat ellenőrizhető. A berendezések biztonságára beléptető és riasztó rendszer figyel, de a távfelügyeleten kívül személy- és vagyonőr is vigyázza a területet. Hosszútávon kezelő személyzet nélkül is működik az erőmű, ugyanis beépítettek egy olyan védelmi rendszert, amely hálózati hiba esetén lekapcsolja az erőművet , majd három percen belül visszakapcsolja.


Projektvezető: Tóth Gergely Balázs, kiemelt vállalkozási menedzser

2013. szeptember 9., hétfő

Napelem rendszer építése a Vígszínház tetőszerkezetére

A 2013-as év egyik kiemelkedő projektje volt Budapesten, a Vígszínház réz lemez tetőzetére 30 kW-os napelemes rendszer kiépítése. A rendkívül tagolt, díszes tetőfelületen végzett munkálatok a szokványos esetektől jelentősen eltérő szakmai megoldásokat és figyelmet igényeltek.

  
A pályázati kiírásnak megfelelően a Vígszínház igényei szerint a patinás réz lemez fedéshez jobban illeszkedő, sötétebb színű monokristályos napelem modulokat alkalmaztunk.
A választott 250Wp teljesítményű modulokat a magyar Jüllich Glas szállította székesfehérvári napelem gyárukból.
Az inverterek és a hálózati csatlakozás megválasztásakor különös figyelmet kellett fordítani az érzékeny színháztechnikai berendezések hálózati zavartatásának megelőzésére is.

A sajátos tetőkialakítás miatt a napelemek elhelyezésére a tenderkiírás engedélyezési tervdokumentációja alapján egyedi, több tonnás tüzihorganyzott acélszerkezet alépítményt terveztünk és építettünk ki. Ehhez a tető áttörési pontokon gondoskodni kellett a speciális réz bádogos visszajavításokról a megfelelő tetőszigetelés biztosításával, valamint a réz fedés miatti elektrokémiai korrózió megakadályozásáról is.



A kivitelezési munkálatok során az egyedi technikai megoldásokon túlmenően is több nehézséggel kellett megküzdenünk. A színház nyári szünete alatt kellett a teljes kivitelezést lebonyolítani, így a szoros határidő miatt a legnagyobb hőségriadó idején is folytattuk a munkálatokat az akár 80 fokosra is felhevült bádogtetőn.  
A napelemes rendszer villámvédelmének kiépítése csak alpin technológia alkalmazásával volt kivitelezhető a tetőzetnek megfelelő réz anyagú villámvédelmi felfogókkal és levezetőkkel.
A színház tetőszerkezetén a magasban történő munkavégzés mellett speciális színházi körülmények, a szűk közlekedési és szállítási útvonalak további kihívásokat jelentettek.
A helyszínen munkavédelmi koordinátorunk gondosan ügyelt a munkabiztonsági és egészségvédelmi szabályok betartására a balesetmentes kivitelezés érdekében. 

A telepített napelemes HMKE rendszer paraméterei:
-        Teljesítmény: 29 250 Wp         
-        Napelemek: 117 db Jüllich Glass JGS-250M, 250 Wp monokristályos modul
-        Tájolás: D-DNY
-        Dőlésszög: 30° az alsó tetőn, 22,5° a felső kontyolt nyeregtetőn
-        Inverterek: 3 db Fronius IG Plus 120-V3, 10 kW
-        Solar csatlakozó dobozok: HENSEL ENYSUN termékek
-        Napelem alumínium tartószerkezet: Schletter gyártmányú erősített napelem tartósín rendszer

Pojektvezető: Nyőgér Balázs, vállalkozási menedzser

Paks 132 kV távvezeték kitérítés

A RADIOAKTIV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT Kft. (RHK Kft.) a paksi atomerőmű szomszédságában, saját üzemi területén a kiégett kazetták meglévő átmeneti tárolójának (továbbiakban: KKÁT) bővítését tervezi. A meglévő tároló épületek vonalában felépítendő új létesítmények szükségessé teszik a bővítésre szánt területet keresztező Dunaföldvár - - Paksi Atomerőmű és Paksi Atomerőmű - Paks DÉDÁSZ II. kétrendszeres 132 kV-os távvezeték áthelyezését az 1.-4. feszítőközben.



A kazetták tárolására szolgáló épületek számának növelésére a meglévő tároló épületek vonalában készülnek új létesítmények, ütemekre bontott beruházási program alapján. Az utolsóként elkészülő épület egy része a távvezeték jelenlegi biztonsági övezetén belülre kerülne, oly mértékben, hogy a fázisvezető sodronyok nyugalmi állapotukban megközelítőleg kereszteznék az épület sarkát, ami az épületmagasságból adódóan nem megengedhető. A keresztezés helye a jelenlegi 2. sz. oszloptól a 3. sz. irányában ~20 m-re alakulna ki.



A keresztezés elkerülése érdekében az érintett távvezeték 1.-4. számú oszlopokkal határolt feszítőközének kitérítése szükséges. A távvezeték új nyomvonalát úgy határoztuk meg, hogy a jelenlegi 2. sz. tartóoszloptól 30-32 m-re, délre kerül áthelyezésre, ezáltal az új épület nem csupán a biztonsági övezeten, de gyakorlatilag a távvezeték oszlopának dőléstávolságán is kívülre kerül.


Projektvezető: Tóth Gergely Balázs, kiemelt vállalkozási menedzser